Könyves blogok » 2011. június

2011. június

---

Galgóczi Erzsébet-Vidravas

"A vidravas tányér alakú, nyeles, gyilkos szerszám, az apró háziállatokat pusztító kisvadak ellen használják. " Egy ilyen vidravas áldozatául esik a történet elején Rév Orsolya is, a történet főszereplője, aki világra rácsodálkozó szemét adja az olvasónak.

Elolvasom »

Parti Nagy Lajos: Az étkezés ártalmasságáról

Vannak folyamatosan zárójelbe zárva írt könyveink. Olyanok, mint amikor a celeb nyilatkozik: feleannyira sem érdekes, mint amennyire kínos. Olyanok, mint a csillagválogató a kertévén, azért ülsz elé, hogy röhögj, borzadj, titkon örülj, hogy épp nem te csinálsz bohócot magadból, itt a fotel kényelmes sörös-nasis otthonszagában mintegy biztonságban – a dolog nem rólad szól. Vannak íróink, akik gátlástalan kíméletlenséggel tobzódnak a jelen-pocsolyában, és nem mellesleg az orrod alá dörgölik: dehogynem. Rólad is szól: a vállalhatatlan megszólalások, a zárójelbe kívánkozó személyeskedések világának mindannyian közös lakói vagyunk. A zárójel mindannyiunk körül ott vigyorog. És van, aki mindezt leírja nekünk – okulásul.

Elolvasom »

Carrie Ryan:Kezek és fogak erdeje

Carrie Ryan:Kezek és fogak erdeje

Elolvasom »

Carl Sagan: Az éden sárkányai

Elolvasom »

Simone Elkeles: Rules of attraction

A Perfect Chemistry-t annyira imádom, hogy azt el se tudom mondani! És nincs meg nyomtatott formában, brühühü! De ősszel kiadja a Könyvmolyképző magyarul is, szóval végre az angolul nem tudók is megismerkedhetnek ezzel a fantasztikus történettel! (Én meg addig eldöntöm, hogy magyarul vagy angolul vegyem meg, esetleg mindkettő.:P)

Elolvasom »

Olvassunk!

Én is csatlakozom eme nemes kezdeményezéshez, amit Andimo kezdett el. A játék 7 hétig (július 7. - augusztus 21.) fog tartani, és bárki részt vehet benne, akinek kedve van, tehát nem muszáj könyvesbloggernek lennie.

Elolvasom »

Kelley Armstrong - Summoning ° A szellemidéző

Chloé Saunders napja úgy indult, mint a többi. Apja üzleti úton valahol messze, a bejárónő költötte, amikor a tükörbe nézett, egy átlagos, szürke kislányt látott, aki fiatalabbnak néz ki tényleges koránál, és azon gondolkodott, hogy bordó csíkokat kellene a hajába festeni. Aztán elindult a művészeti suliba, ahol végre nem ő az új lány, és annak örömére, hogy megjött a menzesze, ellóg egy óráról, hogy csíkokat fessen a hajába. Aztán egyik pillanatról a másikra meglátott egy megégett gondnokot, aki annyira akar tőle valamit, hogy majd' leteperi, és mire észhez tér, a tanáraival küzd, és torka szakadtából üvölt. Ennek örömére bezárják a Lyle Házba, amit nagynénje talált neki, és problémás gyerekek a lakói, akiknek valami viselkedési zavara van. És ahogy Chloé beilleszkedik, azonnal kiderül egy rakás titok, nem csak az itt lakókról, de magáról a házról is.

Elolvasom »

észrevétlen

"1842-ben két napig benne volt a Föld egy üstökös lángsörényében, anélkül, hogy abból valamit érzettünk volna."

Elolvasom »

Könyvek 2011. június

Elolvasom »

Verasztó Antal könyvbemutató

Orosháza Város Önkormányzata és a Justh Zsigmond Városi Könyvtár szeretettel meghív minden érdeklődőt a 75 éves író, költő, helytörténész Verasztó Antal köszöntésére és legújabb könyvének bemutatójára. Az est házigazdája Koszorús Oszkár, Orosháza díszpolgára, helytörténész lesz. A most megjelenő kötetből részleteket olvas fel Józsa Mihály előadóművész. A rendezvény helye és ideje: Justh Zsigmond Városi Könyvtár, 2011. július [...]

Elolvasom »

Titkos receptek 13.

Alapban nem vagyok odáig sem a süteményekért, sem az amerikai dolgokért, de be kell valljam, az egyik gyorsan és változatosan elkészíthető finomságukat, amely néhány éve nálunk is rajongókra talált, én is szívesen készítem és fogyasztom, bár nem reggelire, mint az USA-ban sokan kávé mellé, hanem „csak úgy”.

Elolvasom »

Kisvárosi életek

Elolvasom »

Robert Yugovich: Az őszinteség jutalma

Az őszinteség jutalma, avagy: Aki korpa közé keveredik, azt megeszik a disznók. Ezt a bölcs magyar mondást talán hallotta a szerző magyar szüleitől. Robi gyerek a vajdaságban nőtt fel. A suli nem ment neki annyira, mint az utcai bunyó. Ennek a kiváló adottságának köszönhette, hogy az akkor még jugó hadseregben a legkeményebb osztaghoz, a mélységi felderítőkhöz került. A kiképzést kibírta, már szerelt volna le, mikor elkezdődtek a zavargások Koszovóban, ami idővel az utolsó európai háborúvá nőtte ki magát. Végül is nem leszerelt, hanem dezertált. Átszökött magyarországra. Ekkor még becsületes srác volt, de valamiből meg kellett élnie. Eleinte tisztességesen örző-védősködött, de egyre jobban belemerült az éjszakai életbe és az ott uralkodó alvilágba. Karrierjét mégsem itthon, hanem Hollandiában futotta be, ahol a legmenőbb disco biztonsági főnökévé nőtte ki magát. Naponta tízezres rendezvények biztonságáról gondoskodott, ahol nem ritkán világsztárok fordultak meg. Ezeken a partykon több drog fogyott mint alkohol. Kapcsolatai és baráti köre révén egyre szorosabb szálakkal kötődött az alvilághoz, mígnem egyszer azt vette észre magát, hogy börtönviselt teljeskörű bandatag. Itt már nem a megélhetés, hanem a túlélés lett a feladat.

Elolvasom »

A tíz kicsi morbid esti mesét mond // Kísértettek

Palahniuk, a nagy csibész, korunk egyik megmondóembere ezúttal a horror mocskos és már jócskán letaposott talaján próbált szerencsét, bár önmagát ezúttal sem tagadta meg és továbbra sem rózsaszín unikornisokkal töltötte tele a könyvét. A Kísértettek marketingje szerint már több tucatnyian ájultak el a Zsigerek című novella felolvasóestjein és a számuk egyre csak nő. Ezek azonban csak adatok - az viszont sokkal jobban érdekelhet, mennyire képes meggyőzni a műfaj rajongóit és mennyire hiteles az oldalakon folyó vér.

Elolvasom »

Félix J. Palma: Az idő térképe

A tizenkilencedik század utolsó éveiben járunk, Londonban: Viktória királynő több mint fél évszázada irányítja vasmarokkal birodalmát, az angol gyarmatbirodalom minden elképzelhető méretet felülmúl, a felső osztályok saját gazdagságuk és felsőbbrendűségük tudatában próbálják konzerválni addig megszokott életüket és világképüket, azonban nem vethetnek gátat a történelmi, társadalmi és tudományos változásoknak. London népe forrong, a munkások tömegei jobb életkörülményeket akarnak, a Cheapside-ot titokzatos sorozatgyilkosok tartják rettegésben, a tudomány pedig nap mint nap újabb felfedezéseket kínál: előbb Darwin borzolja az érzékenyebb gyomrú olvasók idegeit, majd megjelenik H. G. Wells könyve, Az időgép.

Elolvasom »

Küzdeni tudás

Egy éve történt a baleset, és az állapotom csak romlott. Már nem az volt a kérdés, hogy lábra tudok-e állni valaha, hanem hogy látom-e értelmét, hogy lábra álljak. Hogy látom-e értelmét bárminek. Egész nap csak feküdtem az ágyban, és hagytam, hogy sötét gondolatok lepjenek el.

Elolvasom »

Cassandra Clare – Üvegváros

Hol is kezdjem...? Talán célszerű lenne az elején, ugye? :D
Akkor kezdjük ott, hogy, mint az mindannyian tudjátok – de ha eddig nem, hát mostantól fogva biztosan :) –, annak idején, mikor befejeztem a Hamuvárost, nagy lelkesen utána kerestem a történetnek Wikipedián... Minden valamire való olvasó tudja, hogy ezt tilos, és megmondom őszintén, én is nagyon bántam – egészen mostanáig.
Nem tudom, alighanem én lettem túlságosan kritikus – és ha ezt bárki a fejemre olvassa, nem fogok megsértődni –, de nekem úgy tűnik, valamiért ma már nem cél minőségi irodalmat adni a T. Olvasó kezébe – legalábbis tini irodalom szintjén ezek a megfigyeléseim...
Nem akarok hazudni meg nagyot mondani, de esküszöm, engem a Wikipediás leírás jobban megragadott! Ismételten csak azt tudom mondani, hogy egy alapjaiban jó történet és rengeteg papír elfecsérlése, arról már nem is szólva, hogy a kiadó (és most nem a Könyvmolyképzőre gondolok, hanem az írónő saját kiadójára!) kezdi átvenni azt a tipikus filmes hozzáállást, hogy "Nyúzzuk le az utolsó bőrig!". Sejtésem sincs, hányan tudjátok, de akik nem, azok kedvéért most elmondom: az írónőt annak idején, az Üvegváros kéziratainak leadásakor a kiadó arra kötelezte, írjon egy negyedik könyvet a TRILÓGIÁHOZ, mert szerintük nem varrt el minden szálat... Már elnézést, de szerintem ez úgy, ahogy van hülyeség, minden fontos szálat elvarrtunk, és az ördög ugyan a részletekben leledzik, de nem hiszem, hogy pusztán ezért írni kéne még egy könyvet! Na de, pláne az egészben, hogy most már nem lezáró könyvnél tartunk, hanem lezáró trilógiánál, ugyanis a kötelezvény után az írónőt megszállta az ihlet... Megmondom őszintén, félek, mi lesz így ebből, ugyanakkor nem tűrhetem, ha egy sorozatot nem olvasok végig, úgyhogy el fogom olvasni a maradék három könyvet is...
Ja, még valami, az eredeti trilógiához úgy egyébiránt az írónő írt egy kiegészítő trilógiát is, ami a múltbeli eseményeket vázolja... Tehát én, mint lelkiismeretes olvasó, ezeket is el fogom olvasni. Öröm az ürömben, hogy legalább a borítók igen látványosak (alábbi oldalon magatok is megnézhetitek őket: http://www.cassandraclare.com/cms/works).

Elolvasom »

üstökös

"Az üstökösöknek is mind bolygódoknak kellett lenni valaha, mik részei a szétpattant napgyűrűnek, éppenoly szabályosan keringtek a Nap körül, s forogtak öntengelyeik körül, mint a Föld. Az első kéregalakulásnál végződhetett katasztrófájuk. Mikor a plútói alkotás a bazaltréteget meghasítva, keresztültolta rajta a gránittömeget. Száz bolygódnál sikerült ez a világteremtő műtét első legnagyobb próbája, azok között van a mi Földünk s hat első ismeretes társa; százezernél pedig azon végződött, hogy a gránithegyláncot a porfíron és bazalton keresztül taszító erő hatalmasabb volt az ellenálló buroknál, s kilövellt az összeszorult gáz a támadt nyíláson, a teremtés fele munkájában talált burkolatot levetve magáról, s annak darabjaiból támadt lebkövekkel teleszórva a Naprendszert. Tán amaz aszteroidcsoport, mellyel Földünk augusztus 13-án összetalálkozik, éppen ily széthullott bolygó maradványa, mely szétszórtan folytatja az örök mechanika törvényszabta útját a Nap körül, míg elszabadult lelke, a tűzlélek, mint üstökös bolyongja be a planétákon túli végtelen űrt.
Az üstökös útja nem tökéletes ellipszis, hanem spirál, csigaút. Az ellenálló világéter okozza azt. Egyszer e csigaúton minden üstökösnek vissza kell térni a Napba, véglegesen belehullani, s vissza kell neki adnia a nem sikerült anyagot. Az 1860-i óriási üstökös a Naphoz már egy hatodrész napátmérőnyi közelségbe jutott, s meg fogják látni a földlakók, hogy legközelebbi visszatérésekor egyenesen bele fog olvadni a Napba. Igaz, hogy nyolcezer esztendő múlva."

Elolvasom »

Donald Marron: 30 másodperc gazdaságtan

A gazdaságtannal sokan nincsenek túl jó barátságban, pedig fontos szerepet játszik életünkben. Mi magunk is gazdasági szereplők vagyunk, hiszen fogyasztunk, eladjuk a munkaerőnket, esetleg mi magunk is termelünk, adót fizetünk... Viszont senkinek sincs kedve valami száraz, érthetetlen tankönyvbe belekezdeni. Nekik is készült ez a könyv.

Elolvasom »

José Saramago: Káin

Elolvasom »

Burok - lehetne

Elolvasom »

bolygód

"Ez a bolygód-rendszer magyarázata.
Egy mély és széles üvegedény közepén van egy pörgettyű, melynek tengelye egy sárgás színű gömböt fúrt keresztül. Ez a gömb szappan-, olaj- és alkoholvegyítékből készült. Az olaj és alkohol könnyebb, a szappan nehezebb a víznél; a három egymással örömest egyesül, s ha helyes arányokban összevegyíttetett, lesz belőlük egy lágy gyurma, mely éppenoly súllyal bír, mint a víz, s így ott áll meg a vízben, ahová helyezik. Az egész lágyan marad, s a vízben fel nem olvad.
Iván a pörgettyűvel elkezdi e lágy gömböt forgatni a vízben, mire annak két vége a tengelyeknél lassan behorpad, s oldalai kidudorodnak. Ezek a pólusok és az egyenlítő.
Amint még erősebben pörgeti a gömböt, az egyenlítő annál jobban kidudorodik, utóbb lencseélt kap; egyszer a lencseél elszakad a gömbtől, s ottmarad gyűrűalakban a gömb körül. A gömb ismét narancs alakú lesz. Ilyen a Szaturnusz gyűrűje.
A pörgettyű tovább forgatja a gömböt, a róla levált gyűrű ugyanazon sebességgel forog vele együtt.
Egyszer a gyűrű szétpattan, s egyes részecskéi, nagyságuk, súlyuk szerint, kisebb-nagyobb távolba ellöketve, rögtön apró gömbökké idomulnak, s mindenik apró gömb folytatja körútját az anyagömb körül a vízben, s egyúttal forog saját maga körül.
Íme a Nap és bolygódjai!"

Elolvasom »

Daphne du Maurier - A Manderley-ház asszonya

Elolvasom »

Neil Gaiman - Dave McKean: Farkasok a falban

Az Agave szép komótosan jelenteti meg a Neil Gaiman-i életmű hazánkban még kiadatlan apróságait, így vehettük kézbe a minap a 2003-as Farkasok a falban-t, ezt az eszelős mesekönyvet, két játékos elme, két régi cimbora közös agymenését. Nem mondom, hogy ez a legfontosabb (a leginkább várt) hiánypótlás, mert a leginkább égető szerintem az Amerikai Istenek újrakiadása lenne. (Arra, félek, várnunk kell még, mert ha valóban HBO-s sorozat lesz belőle, a kiadó bolond lesz előtte kipottyantani a könyvet a „semmibe” – a képömlés korában amatőr húzás volna, hiszen a filmnél jobb reklámja jelenleg alig is van a könyvnek). A bennem lakó rajongó (aki nem fenntartások és feltétel nélkül, de kétségtelenül „elfogult” a szerző produktumaival), örül a falatkányi Gaimannak is, örül, hogy a hazai közönség is lassan teljesen képbe kerül az író munkáit illetően. A sajnos egyre inkább szokványnak tekinthető írói „könnyű kéznek” viszont már kevésbé örül – annak, ahogyan megint csak egy cafatka jut a kétségtelen írói fantáziából -, nekem néha úgy tűnik, Neil Gaiman bűn-lusta ember, akit időnként hét ökörrel kell az alkotásba vonszolnia a szerkesztőknek és kiadóknak.

Elolvasom »

Marjane Satrapi: Asszonybeszéd

Tulajdonképpen mit is tagadjam, bár a legutóbbi könyvrendeléseimet a Bookdepositoryról és az angol használt könyvekről ajándékpénzből fizettem, bizony a múlt heti antikvárba betérés-nézelődés-hirtelen ötlettől vezérelt vásárlás nem nevezhető máshogy, csakis a nevén: könyvstop megszegésnek. Egy pici antikváriumban kacsintott rám Marjane Satrapi Asszonybeszéd című könyve, teljesen új állapotban, és bár kicsit talán még alkudhattam volna rá, magammal hoztam 1200 Ft-ért.

Elolvasom »

Gyors eredményhirdetés

Köszönet mindenkinek, aki játszott, nagyon örültem minden jelentkezőnek, főleg mert direkt nem is reklámoztam túl a játékot, és mégis sokan írtatok. Tegnap nem tudtam számítógép közelbe menni, és most sem tudok sokáig itt lenni, szóval talán csapjunk is a közepébe, és amint lesz erőm hozzá, kiegészítem a posztot, azoknak, akiket érdekelnek a beküldött válaszok is.

Elolvasom »

Alan Glynn: Csúcshatás

Nem lenne rossz, ha létezne az MDT tabletta a valóságban is, persze minden mellékhatás nélkül. Az ember csak bevenne egyet és ha épp arra vágyna, jól felpörgetné az agyát. Percek alatt befogadhatna és meg is tanulhatna nehéz szakszövegeket, fél óra alatt kitakarítaná a lakást, rendszerezné a rendetlenséget, előjönnének szunnyadó képességei, 1-2 nap alatt megtanulhatna egy nyelvet és nem utolsó sorban kiolvashatna egy könyvet egy óra alatt, akár az eredeti nyelven... Istenem.... Mennyit, de mennyit lehetne így olvasni - remélhetőleg élvezetesen. Így nem kellene azon siránkoznom, hogy rövid az élet annak minden szépségének megismerésére és az összes engem érdeklő könyv elolvasására.

Elolvasom »

Ken Follett:A titánok harca

Ken Follett:A titánok harca

Elolvasom »

Pat Walsh: Crowfield démona

Szerencsére nekem nem kellett sok időt várnom arra, hogy olvashassam a Crowfield átka folytatását, ugyanis már a második kötet is megvan, és az első után rögtön neki is estem. A második rész még több izgalommal kecsegtetett, ilyen téren nem is okozott csalódást.

Elolvasom »

Pat Walsh: Crowfield átka

Régóta szerettem volna elolvasni ezt a könyvet, mert sok jót olvastam már róla. Tartottam viszont attól, hogy valamilyen okból kifolyólag nekem nem fog tetszeni. Szerencsére nem így történt, egy nap alatt elolvastam a könyvet, és kellemesen csalódtam.

Elolvasom »