politika címke archívuma
Háborodjatok fel!
Mi a magyar most?
A kommunizmusban egyszer majd megszűnik a bűnözés...
kormány
"Ó, igen, kormány is van ott. S ott valóban megérdemli e nevet: gondviselés.
Mert nem azzal vesződik, hogy alattvalóit hogy tanítsa be katonáknak, hogy szedje be tőlük az adót, hogy lessen bele az üstjeikbe, mit főznek, hogy küldjön rájuk paragrafusözönt, mihez tartsák magukat, hogy őrizze őket börtöneikben, hogy regulázza őket iskoláikban, hogy énekeltesse templomaikban, hogy esküdtesse, vallassa, kínozza, ítélje őket, hogy rakja meg városaikat hivatalos henyéivel, akik szerzik az izgágát, s numerusok szaporításában keresik érdemeiket; hogy tartsa félelemben egyik nép fiaival a másikat, s hogy osszon parancsokat: mikor dolgozzanak, mikor pihenjenek, mikor szabad és mikor nem szabad mulatniok, és elcserélje gabonájukat, selymüket, érceiket papiros darabokért. Nem, itt a kormány nem azzal foglalkozik.
Hanem azt cselekszi, hogy kezében tartja az egész világrész meteorológiai észleletét. Tudomást szerez a lég és villany tüneményeiről, figyelemmel kíséri a keletkező szelet, s tudósítja róla az egész országot; várai nem erődök, hanem obszervatóriumok, szövetségese nem az államvallás, hanem a tudomány. Amit összpontosít, az a búvárlat, a találmányok tökéletesítése, az egyetemes észlelet felhasználása, a felfedezések gyors elterjesztése."
kormány
"Ó, igen, kormány is van ott. S ott valóban megérdemli e nevet: gondviselés.
Mert nem azzal vesződik, hogy alattvalóit hogy tanítsa be katonáknak, hogy szedje be tőlük az adót, hogy lessen bele az üstjeikbe, mit főznek, hogy küldjön rájuk paragrafusözönt, mihez tartsák magukat, hogy őrizze őket börtöneikben, hogy regulázza őket iskoláikban, hogy énekeltesse templomaikban, hogy esküdtesse, vallassa, kínozza, ítélje őket, hogy rakja meg városaikat hivatalos henyéivel, akik szerzik az izgágát, s numerusok szaporításában keresik érdemeiket; hogy tartsa félelemben egyik nép fiaival a másikat, s hogy osszon parancsokat: mikor dolgozzanak, mikor pihenjenek, mikor szabad és mikor nem szabad mulatniok, és elcserélje gabonájukat, selymüket, érceiket papiros darabokért. Nem, itt a kormány nem azzal foglalkozik.
Hanem azt cselekszi, hogy kezében tartja az egész világrész meteorológiai észleletét. Tudomást szerez a lég és villany tüneményeiről, figyelemmel kíséri a keletkező szelet, s tudósítja róla az egész országot; várai nem erődök, hanem obszervatóriumok, szövetségese nem az államvallás, hanem a tudomány. Amit összpontosít, az a búvárlat, a találmányok tökéletesítése, az egyetemes észlelet felhasználása, a felfedezések gyors elterjesztése."
Elsodort világok
Fejes Endre – Rozsdatemető; Helmut Schmidt – Nyugállományban
Kategória:vonat Tagged: életrajz, családregény, Fejes Endre, Helmut Schmidt, magyar irodalom, német történelem, politika, regény
"Amelyben hősünk elképesztő tökéletességre viszi a nagyságot"
Henry Fielding: A néhai nagy Jonathan Wild úr élettörténete
John Le Carré: A mi emberünk
Szépfiú

Mikszáth Kálmán: A Noszty fiú esete Tóth Marival
Stieg Larsson: Millennium Trilogie
Megint valami olyasmi, aminek már rég elmúlt az újdonságértéke, valami, ami sokkal lassabban ért el hozzám, mint sok más könyvbolondhoz. Stieg Larsson Millennium Trilógiája a magyarországi megjelenéskor semmit nem mozgatott meg bennem. Felfogtam a kötetek címét, a közönségsikert, amit kiváltott, mégsem érdekelt. Nincs rá konkrét okom, mivel nem tudtam, miről szól, nem tudtam, milyen műfaj. Talán épp dacból, mert ami tömeghisztit vált ki, az nekem sosem kell (lásd Twilight). Aztán húgom Németországban olvasni kezdte. Mesélte, hogy krimi…és hogy nagyon jó…és hogy elhozza, ha hazajön. Időközben az első film is moziba került, de én egyelőre jegeltem a témát, mert nem akartam megvonni a lehetőséget az olvasmányélménytől. S végül megérkezett a három vaskos kötet, természetesen németül. Belevetettem magam, bár kissé gyanakodva, mert németül már a címek sem azok, mint a legtöbb olyan nyelven, amiken megjelent a regénytrilógia. A Verblendung, azaz káprázat jelentésében ugyanis elég távol áll A tetovált lánytól (svédből szabadon fordítva egyébként Férfiak, akik gyűlölik a nőket), csakúgy, mint a Verdammnis (kárhozat) A lány, aki a tűzzel játsziktól és a Vergebung (megbocsátás) A kártyavár összedőltől (a második és a harmadik kötet esetében a magyar cím megegyezik a svéddel). De belátom, a sztori milyenségéből ez mit sem von le.
World Press Photo 2010
Kissé már frissebb emlék az ez évi sajtófotó kiállítás, azaz a World Press Photo '10.
Tracy Chevalier, a hangulatok királynője
Egyre több olyan könyvet olvasok az utóbbi időben, melyek esetében a cselekmény maga nem feltétlenül egy világrekord sajtótermék, cserébe viszont a szerző olyan hangulatot teremt írásával, ami messze kárpótol a sztori esetleges hiányosságaiért. Tudom, ez nem egy bíztató első mondat, és sok Tracy Chevalier rajongó most úgy horkan fel, mint a sebzett vad, de akkor is tartom magam az álláspontomhoz, ráadásul ezért is merészelem egy posztba szerkeszteni a négy Chevalier regényt.
Tracy Chevalier, a hangulatok királynője
Egyre több olyan könyvet olvasok az utóbbi időben, melyek esetében a cselekmény maga nem feltétlenül egy világrekord sajtótermék, cserébe viszont a szerző olyan hangulatot teremt írásával, ami messze kárpótol a sztori esetleges hiányosságaiért. Tudom, ez nem egy bíztató első mondat, és sok Tracy Chevalier rajongó most úgy horkan fel, mint a sebzett vad, de akkor is tartom magam az álláspontomhoz, ráadásul ezért is merészelem egy posztba szerkeszteni a négy Chevalier regényt.
Antonín Winter: Heródes árnyéka
Megfogta a ponyva csücskét és lassan felhajtotta. – Mi a véleménye,doktor? Dr.Cimandl éppen elég régóta ismerte a főfelügyelőt ahhoz, semhogy belekezdjen az ilyenkor szokásos halandzsába holmi boncolásokból, laboratóriumi vizsgálatokról meg egyéb technikai trükkökről. Szótlanul letérdelt a tetem mellé. Kinyitotta a táskáját, és elővett egy csipeszt. A révész falfehér arccal elfordult. – Tizenöt-huszonöt napja – állapította [...]
Antonín Winter: Heródes árnyéka
Megfogta a ponyva csücskét és lassan felhajtotta. – Mi a véleménye,doktor? Dr.Cimandl éppen elég régóta ismerte a főfelügyelőt ahhoz, semhogy belekezdjen az ilyenkor szokásos halandzsába holmi boncolásokból, laboratóriumi vizsgálatokról meg egyéb technikai trükkökről. Szótlanul letérdelt a tetem mellé. Kinyitotta a táskáját, és elővett egy csipeszt. A révész falfehér arccal elfordult. – Tizenöt-huszonöt napja – állapította [...]
Richard Harris: The Ghost
Egy politikai thrillerről lesz szó most, pontosabban egy összeesküvés-elméletről. Richard Harris az angol elnököt - nem nehéz felismerni a szerző barátját, Tony Blairt a regénybeli Adam Lang képében - vette kereszttűzbe, és ijesztő elméletet ad elő arról, hogy miért cselekedett úgy a kormány élén, ahogy cselekedett. Hát nem is tudom. Politikai összeesküvésnek jó, de regénynek kissé gyenge. Nem áll meg a saját lábán - 10-20 év múlva bizonyosan nem rajonganak érte úgy, mint most.
Richard Harris: The Ghost
Egy politikai thrillerről lesz szó most, pontosabban egy összeesküvés-elméletről. Richard Harris az angol elnököt - nem nehéz felismerni a szerző barátját, Tony Blairt a regénybeli Adam Lang képében - vette kereszttűzbe, és ijesztő elméletet ad elő arról, hogy miért cselekedett úgy a kormány élén, ahogy cselekedett. Hát nem is tudom. Politikai összeesküvésnek jó, de regénynek kissé gyenge. Nem áll meg a saját lábán - 10-20 év múlva bizonyosan nem rajonganak érte úgy, mint most.
J. R. dos Santos: Az isteni formula – Einstein utolsó üzenete
Régen paliztak be ennyire fülszöveggel, mint Az isteni formula esetében, de egye fene, valahogy mégsem bántam meg, hogy megvettem a könyvet. Az elsődleges mozgatórugó, amiért el akartam olvasni, az volt, hogy megígérte, tudományosan bizonyítva lesz benne Isten létezése. Na persze, most mindenkiben felmerül a kérdés: hogy hihettem ezt el?! Hát, én elhittem. Olyan jó kis szemelvényeket közöltek le a megjelenés után a regény szóróanyagában, olyan frappáns kis Einstein teóriákat, hogy én bizony bedőltem.
J. R. dos Santos: Az isteni formula – Einstein utolsó üzenete
Régen paliztak be ennyire fülszöveggel, mint Az isteni formula esetében, de egye fene, valahogy mégsem bántam meg, hogy megvettem a könyvet. Az elsődleges mozgatórugó, amiért el akartam olvasni, az volt, hogy megígérte, tudományosan bizonyítva lesz benne Isten létezése. Na persze, most mindenkiben felmerül a kérdés: hogy hihettem ezt el?! Hát, én elhittem. Olyan jó kis szemelvényeket közöltek le a megjelenés után a regény szóróanyagában, olyan frappáns kis Einstein teóriákat, hogy én bizony bedőltem.
Bolhaas Mihály

Bolhaas Mihály

Lencsevégen

Lencsevégen

Phil Clark – After Genocide
egy londoni utazó küldte Kategória:London, utca Tagged: Afrika, angol, idegennyelvű, politika, Ruanda, történelem
Phil Clark – After Genocide
egy londoni utazó küldte Kategória:London, utca Tagged: Afrika, angol, idegennyelvű, politika, Ruanda, történelem
Jókai Mór: A kőszívű ember fiai
Ülök a klaviatúra felett, és percek óta azon gondolkodom, vajon mivel lehetne megmagyarázni, hogy egy olyan regényt, ami az ország minden egyes középiskolájában kőkemény kötelező olvasmány, én közel 28 évesen olvastam csak KI először. Végül arra voksolok, éljen az őszinteség: gimis koromban utáltam Jókait! Két nagyregényt, ezt és Az arany embert kellett (volna) elolvasni tőle, de miután végig vergődtem magam Tímár Mihály kalandjain, a Baradlay fivérek viszontagságainak már csak a feléig voltam képes eljutni. Mea culpa… Ráadásul éveken keresztül egyáltalán nem gyötört a bűntudat, meg a késztetés sem, hogy mégis csak el kéne olvasni. Csak ez év elején jött az elhatározás, hogy pótoljam be a gimnáziumi restanciákat (nincs sok, általában lelkiismeretesen elolvastam a kötelezőket!)
Gene Wilder: Kis francia szajhám
„Néha” szoktam panaszkodni, hogy nem megy az olvasás, és ezzel kimondottan az őrületbe kergetem az olyan ismerőseimet, akik tényleg nem olvasnak sokat, mert nálam a nem-megy-az-olvasás is csak azt jelenti, hogy egy héten max. egy könyvet olvasok ki, nem pedig hármat. Hát, az elmúlt két-három hétben tényleg nem nagyon ment az olvasás, így aztán felkerekedtem Nagyival és elmentünk a könyvtárba, hátha az segít majd. Megfontoltan csupa olyan könyvet választottam, amikről biztosan tudtam, hogy vagy imádni fogom, vagy ha nem, akkor legalább gyorsan kiolvasom őket.
Moldova György – Kádár János
Anibell küldte Posted in vonat Tagged: életrajz, Moldova György, politika 
Robert Capa kiállítás - Ludwig Múzeum
Nem kicsit ciki november 23-án bejegyzést írni egy olyan kiállításról, amit október 1-én látogattunk meg, de mindig azt mondom, jobb későn, mint soha, főleg annak tükrében, hogy bár Capa azelőtt csak egy ködös fogalom volt számomra, ettől az egy tárlattól keményvonalas rajongója lettem.
az oldalt szerkeszti: Lobo
Kathryn Stockett - A segítség
káááá 2011. nov. 18.Ken Follett: A harmadik iker
noreply@blogger.com (Niki) 2011. nov. 18.#21760
noreply@blogger.com (Niki) 2011. nov. 18.Bátor könyv
noreply@blogger.com (hóvirág) 2011. nov. 17.Jonathan Stroud: Salamon király gyűrűje
ilweran 2011. nov. 17.A százéves ember… (részlet)
2011. nov. 17.Laurell K. Hamilton: Fagyos érintés
Gigi 2011. nov. 17.Neil Gaiman & Terry Pratchett: Elveszett Próféciák
Gigi 2011. nov. 17.Régi
- » 2011. november (243)
- » 2011. október (465)
- » 2011. szeptember (491)
- » 2011. augusztus (441)
- » 2011. július (340)
- » 2011. június (233)
- » 2011. május (242)
- » 2011. április (486)
- » 2011. március (551)
- » 2011. február (509)
- Az összes »
Kategóriák
- » hírek (feliratkozás)
- » szépirodalom (feliratkozás)
- » ponyva (feliratkozás)
- » doku (feliratkozás)
- » sci-fi (feliratkozás)
- » ifjúsági (feliratkozás)
- » krimi (feliratkozás)
- » kaland (feliratkozás)
- » novella (feliratkozás)
- » vers (feliratkozás)
- » egyéb (feliratkozás)
Hasznos
- » Hengerfejtömítésvisszabeszél a nemmukodik
- » aszerka szerkesztőségi blog
- » freeblog főoldal
- » freeblog admin





