Nők blogrovat » Interjú egy női bloggerrel - Isolde

Interjú egy női bloggerrel - Isolde

---

Az előző részek tartalmából:
Az egész úgy kezdődött, hogy Myreille. Aztán jött Anyu(ha), Suematra, majd Lucia. Befutott Újlakás Timi, és legutóbb Agnus is. Most pedig, hetedikként Isolde válaszait olvashatjátok! 

 

Mikor kezdted a blogolást?

2003. június 5., egy körúti internet-kávézóban.

Írsz máshová is (másik blog, twitter, tumblr, stb.)?

Van egy olvasónaplóm, és előfordult már, hogy írtam a filmbuzi.hu-ra és az endless.hu-a. Á, öreg vagyok én már az ilyesmihez, hogy twitter meg tumblr.

Mit kérnél, ha mr. a egy napig csak a te blogod/adminod kicsinosításán/felspécizésén dolgozna?

Inkább csináljon valami kaját. De komolyan, nagyon jól főz.

Hiszel-e a blogfüggőségben, ha igen, tapasztaltad-e a saját bőrödön?

Nem hiszek, de én húsz éve naplót írok, nem tudom, milyen lehet az élet úgy, hogy az ember nem írja közben a történetet.

Van olyan bejegyzés a blogodban, ami fikció?

Ha van, akkor az elég nyilvánvaló, mert például beszélő macskák szerepelnek benne.

Született-e már párkapcsolatod a blog által?

Elhívtam 2003-ban a szülinapi bulimra Neverminder Susie-t, aki nem ismerte a haverjaimat, ezért nem akart egyedül jönni. Megkérdezte, hogy elhozhatja-e magával "a Bright nevű bloggert", aki épp válófélben van és jót tenne neki egy kis bulizás, és amúgy is jó fej. Mondtam, hogy persze, hozza csak bátran, de még a buli előtt beleolvasgattam "a Bright nevű blogger" blogjába, mégis, ki lehet ez, egyúttal majdnem végig is olvastam az egészet, mert annyira jól írt, hogy többnyire sírtam a nevetéstől. Amikor épp nem együttéreztem a különféle párkapcsolati szenvedések miatt. Szóval látatlanban valóban jó fejnek tűnt. Végül Susie megérkezett a bulimba azzal a sráccal, akivel együtt jártam hittanra nyolcévesen Sopronban, ugyanabba az általános iskolába és középiskolába jártunk, csak más évfolyamokra, és kiderült, hogy ő Bright. Némi kalandot és viszontagságot követően aztán feleségül mentem hozzá. Ő később abbahagyta a blogját, amiről nem én tehetek.

Volt-e valami fontos, amit egy blognak köszönhetően tudtál meg, és ha igen, mi az?

Hogy meghalt Nina Simone, meg a férjemről egy csomó apróságot, beleértve előző házasságának történetét. Ismeretterjesztő blogokból persze számtalan dolgot, utoljára például azt, hogy milyen különös, jellegzetes EEG-jeleket mutat az agyunk Shakespeare olvasása közben. A Szendi Gábor blogjának kommentjeiből is érdekes dolgokat tudtam meg egy szakmabelimről; valami blogban olvastam először, amikor pár éve jött Goldfrapp a Balaton Soundra; blogból tanultam sajttortát sütni. Ja, és Lamorak-tól véletlenül kaptam egy remek gyakorlati tanácsot doktori-írás témában. Montagtól meg kaptunk macskát, az ér?

Van-e olyan személy, akinek sosem szabadna megtalálnia/végigolvasnia a blogodat?

Hát nagyon remélem, hogy már az összes ilyenen túl vagyunk.

Ha egy 10-es skála 0-s végén a magányos, titokzatos blogger helyezkedik el, aki nem fedi fel arcát, a 10-es végén pedig az a fajta, aki mindenkivel személyesen is meg szeretne ismerkedni, akkor te hol helyezkedsz el rajta?

Ha sok bloggerrel találkozom az életben, de nem küldök képet, akkor lehet 6?

Előfordult már, hogy kiálltál a blogodon egy számodra fontos női (társadalmi) ügy mellett? Ha igen, mi volt az?

Tudatosan nem, de pszichiátriáról szoktam néha osztani az észt, különösen, ha valahol nagyon nagy hülyeségeket olvasok és akkor rám tör, hogy ismeretterjesszek. Bár egyébként nem lenne rossz ötlet végre valami értelmesre is használni a blogot.